Az egységes kommunikációs platform (unified communications platform) elősegíti a vállalaton belüli hatékony kommunikációt. Fontosságát nem kell magyarázni, bár kommunikálni ilyen platform nélkül is sokféleképpen lehet – telefonon, SMS-üzenettel vagy instant message-dzsel, chatelve, videokonferencia beszélgetéssel, illetve ha a másik fél épp nem elérhető, e-mail, voice mail, hangposta üzenet stb. segítségével. Ráadásul az interneten elterjedt VoIP-szolgáltatások (Skype, MSN, Google Talk...) használatával olcsón is. Felmerül tehát a kérdés, hogy miben nyújthat többet vállalatunk számára egy egységes kommunikációs platform, a fenti megoldásoknál?
Egy ilyen platform nem vezet be vadonatúj kommunikációs formákat, viszont az imént említett és a vállalatokon belül alkalmazott egyéb kommunikációs csatornákat megpróbálja minél sokrétűbb, minél kézre állóbb módon elérhetővé tenni azáltal, hogy egy közös platformon menedzseli azokat – mondta Kiss Olivér, az Alerant Informatikai Zrt. szakértője.
Mit jelent ez a felhasználók számára? Az egységes kommunikációs platform világában a felhasználók egyetlen azonosítón keresztül érhetők el, azaz a hívónak/feladónak nem kell több e-mail címet, telefonszámot, üzenetküldő azonosítót és egyéb elérhetőséget megjegyeznie, valamint azt sem kell tudnia, hogy az illető éppen hol tartózkodik és milyen készüléket, szoftvert használ. Mostantól nem csak voicemail, hanem e-mail üzeneteinket is meghallgathatjuk, akár vezetés közben is, hiszen azokat egységes rendszer (unified messaging) kezeli, de hangutasításokkal lekérdezhetjük aznapi teendőinket is. Az Outlookban eddig is megtaláltunk egy-egy telefonszámot, de most már gombnyomással fel is tárcsázhatjuk az illetőt, vagy egy másik gombnyomással egy csoport tagjait konferenciahívásba invitálhatjuk. Sőt, egy ilyen platformmal az is megoldható, hogy a konferenciahívás csak akkor kezdődjön, ha minden résztvevő elérhető. Chatelni, instant üzenetet küldeni régóta lehet, de hatékonyabb, ha ehhez nem kell a gép előtt ülni, hanem mindezt mobilunkról is megtehetjük.

FELHASZNÁLÓBARÁT TUDÁSMEGOSZTÁS
A legtöbb nagyvállalatnál nehezen átlátható, hogy ki mihez is ért, milyen témákban szerzett tapasztalatot, és kihez is kell fordulnunk megoldandó problémánkkal – magyarázta Kiss Olivér. Multinacionális vállalatoknál még összetettebb a helyzet, hiszen egy-egy terület szakértői nem egy helyen, hanem szétszórtan, leányvállalatoknál dolgoznak. A kérdés tehát, hogyan tehetnénk a vállalatunknál meglévő hatalmas, de elszórt tudást könnyebben elérhetővé. A megoldás lehet egy portál, amely szakterületenként összefogja és csoportosítja, hogy ki mihez ért, akár mobilon is böngészhető, és a dolgozók maguk is frissíthetik. A portálon nemcsak keresni lehet a szakértők között, hanem azonnal megjelenik az is, hogy éppen ki elérhető. Így már sokkal szívesebben hívjuk fel ismeretlenül is az illetőt, hiszen nem fordulhat elő, hogy épp nyaral, vagy más okból nem tudja fogadni hívásunkat. A beszélgetés vagy üzenetváltás során pedig azonnal megoszthatja velünk a problémánk megoldásához szükséges dokumentumokat is anélkül, hogy ehhez e-mailt kellene küldeni.
Az említettek közül persze több funkció az elterjedt VoIP-szoftverekkel Skype, Yahoo Messenger, Windows Live Messenger, Google Talk) is megvalósíthat Ezek használatának hátulütője azonban, hogy nem képesek együttműködni egymással. Mindenki mást preferál, így előbb-utóbb többet is fel kell telepítenünk, és egyedi beállításainkat külön-külön mindegyikbe fel kell vinnünk. Az egységes kommunikációs platform bevezetésével az egyedi beállításokat (pl. kontaktlista) nem a telefonban, hanem központi szerveren XDMS) tárolják, így bárhonnan, telefonnal vagy PC-ről softphone-nal bejelentkezve azonnal elérhetők.

SOKSZÍNŰ MEGOLDÁSOK
Egy egységes kommunikációs platform számos összetevőből áll. PC- és mobiltelefon- kliensek, különféle szerveralkalmazások, IP-telefonok, telefonos hálózat gateway is szükséges a teljes körű megoldáshoz, ami azt jelenti, hogy mind a szoftver-, mind a telekommunikációs hardvergyártók erősen érdekeltek kialakításában. A hagyományos telekommunikációs szállítók (Cisco, Avaya, Siemens, Nortel) hardver, míg az IT-szállítók (IBM, Microsoft, Oracle) szoftver irányból közelítik meg a problémát. A sikeres megoldáshoz mind szoftver, mind hardverkomponensekre szükség van, így nem meglepő, ha a szoftver- és hardvergyártók együttműködnek, egyidejűleg azonban minden szállító arra törekszik, hogy saját megoldása minél teljesebb legyen. Jól példázza ezt, hogy a Cisco a vezető webkonferencia szoftver, valamint egy e-mail, naptár és kollaborációs alkalmazásokat fejlesztő cég (WebEx) felvásárlásával igyekszik ledolgozni hátrányát saját platformjának desktop szoftver támogatottsága terén.
Persze nem kell a vállalatunk meglévő alkalmazásait kidobni az új rendszer bevezetésekor. A Cisco és a Microsoft is azt a stratégiát követi, hogy saját kommunikációs vagy kommunikációt is folytató üzleti alkalmazásait integrálja még szorosabban olyan megosztott erőforrásokon keresztül, mint a presence szerver, adminisztratív és címtárszolgáltatások. A presence szerver egyébként minden szállító megoldásában központi szerepet kap, hiszen ez tartja nyilván a felhasználók készülékeinek aktív, foglalt, nem elérhető stb. státuszát. Ezt a funkciót a legtöbb gyártónál nem is egyetlen termék, hanem egy termékcsoport valósítja meg, amely magában foglalja egyrészt magát a presence szervert, valamint egy XML Data Management (XDMS) szervert. Az XDMS szerepéről a kontaktlista központi tárolása kapcsán már volt szó. Ennek segítségével bárhonnan, bármilyen ezt támogató klienssel bejelentkezve letölthetők a telefon egyedi beállításai.

KONVERGENS SZOLGÁLTATÁSOK
Az IBM és az Oracle kissé más irányt követ. Megoldásaik alapja egy általános célú, szabványokra alapozott middleware réteg, amely az iparágban elterjedt kommunikációs protokollokat ismerő alkalmazások széles skáláját tudja integrálni, emellett elég rugalmas ahhoz, hogy egyedi üzleti igények is megvalósíthatók legyenek. Ennek az architektúrának az előnye, hogy segítségével úgynevezett konvergens szolgáltatások hozhatók létre. Azért konvergensek ezek a szolgáltatások, mert egyszerre aknázzák ki az internetben, a Web 2.0-ban és az új generációs telekommunikációs világban rejlő lehetőségeket. A korábban említett szaktudás portál, amely webes felületen mutatja meg az elérhető szakértőket az egyes témákban, jó példa lehet egy ilyen konvergens alkalmazásra.
– Az Oracle a közelmúltban a BEA felvásárlásával is megerősítette stratégiáját – fűzte hozzá Kiss Olivér.
– A BEA által fejlesztett telekommunikációs rendelkezésre állást és teljesítményt nyújtó konvergens (Java EE-SIP) alkalmazásszerver mint
middleware réteg jól integrálódik az Oracle szolgáltatásplatformjához, az Oracle Service Delivery Platformhoz (Oracle SDP). A két említett termékből, mint alapkomponensekből kialakított portfólió számos további kommunikációs szoftvert is magában foglal, így a teljes csomag, az Oracle Communications Service Delivery már nemcsak a nagyvállalatokat képes megcélozni, hanem a VoIP-bevezetésen gondolkodó telekommunikációs szolgáltatók számára is érdekes lehet.