|
| |
Flexible Solutions on Oracle Middleware - Teljeskörű üzleti megoldások
- Intelligens távközlési szolgáltatások
- Területi megoldáscsomagok
|
|
|
|
|
Számítástechnika | 2007-05-03
Az üzletifolyamat-kezelő eszköz kiválasztásának szempontjai
Az üzleti folyamatok automatizálása és hatékony kezelése érdekében egyre több nagyvállalat vezet be üzletifolyamat-menedzsment eszközt, amellyel egyrészt biztosítani szeretnék az informatika és az üzlet közötti hatékonyabb együttműködést, másrészt felgyorsítani és leegyszerűsíteni az üzleti folyamatok végrehajtását. Mindezek érdekében olyan eszközre és módszertani támogatásra van szükségük, amely segíti az informatikai megoldások implementációját, valamint az alkalmazáskonszolidációt, a régi, akár több tíz alkalmazásfelület kiváltását, s az egységes ügyviteli felület kialakítását - mondja Darmai Gábor, az Alerant Zrt. technológiai igazgatója.
A fenti elvárásokat leginkább a második generációs BPM (Business Process Management) eszközöktől, a Business Process Management Suite-októl (BPMS) várhatjuk. Legfontosabb jellemzőjük, hogy egységes, a SOA-infrastruktúrába illeszthető eszközkészletet adnak, támogatva az üzleti folyamatok implementációját a korai modellezéstől a szimuláción át az üzleti aktivitás monitorozásig. Egy BPMS-eszköz kiválasztásánál a következő szempontokat érdemes figyelembe venni.
Szabványok támogatása A BPMS-eszközök elsődleges feladata a rendszerek, valamint a humán erőforrások és szervezeti egységek között átívelő üzleti folyamatok megvalósítása, futtatása és monitorozásának támogatása. E területhez az utóbbi években sok szabvány készült, amelyek közül a legelterjedtebb és támogatottabb két XML-alapú szabvány: a BPEL (Business Process Execution Language) és az XPDL XML (Process Defi nition Language). A BPEL egy process orchestration nyelv, vagyis az üzleti folyamatokat tipikusan egy üzleti szereplő szemszögéből írja le. Ezzel szemben az XPDL process choreography nyelv, amelyben több üzleti szereplő közötti üzleti folyamat modellezhető. A BPEL elsődleges felhasználási területe az automatikusan lefutó, főleg rendszerszolgáltatások (Web Service-ek) összehangolását végző folyamatok megvalósítása, az XPDL-t pedig rendszerek és humán erőforrások közötti workflowk implementációjára használhatjuk. Fontos megjegyezni, hogy kiegészítő komponensekkel BPEL-ben is leírhatunk workflow jellegű üzleti folyamatokat, azonban ezek a megoldások már nem tekinthetők szabványosnak, erősen függnek a szállítótól. Mivel a két említett szabvány akár egymás kiegészítésének is tekinthető, érdemes olyan eszközt választani, amely mindkettő használatát támogatja. Amennyiben a feladat Web Service-ek összekapcsolása, folyamatba szervezése, BPEL-folyamatokat készítünk, humán interakciót is igénylő workflow kialakítása, esetleg szervezeti egységek és rendszerek, alkalmazások folyamatba szervezése esetén pedig XPDL-folyamatokat valósítunk meg. Az eszköznek biztosítania kell a két implementációs típus közötti átjárást. Hiszen gyakori feladat, hogy a BPEL-folyamatot, amely gyakorlatilag több rendszer szolgáltatásait összefogó komplex Web Service-nek tekinthető, egy teljes üzleti folyamatot megvalósító XPDL-folyamatból használjuk fel.
Teljes folyamat-életciklus támogatása Az üzleti folyamatok élete a modellezéssel/tervezéssel kezdődik. Ebben a fázisban különösen fontos az informatikai és üzleti területek szoros együttműködése. A BPMS-nek olyan tervező/modellező eszközt kell adnia, amely az UML és BPMN modellezési szabványokat grafikus felülettel támogatja. Az eszköznek emellett biztosítania kell, hogy az üzleti elemzők kódírás, illetve az informatikai rendszerek mély technikai ismerete nélkül legyenek képesek megtervezni és szimulálni az üzleti folyamatokat. Amikor a folyamat üzleti szempontból teljessé válik, átkerül az IT-hez, ahol a fejlesztők elvégzik a folyamat implementációját. Fontos, hogy az átjárás az üzleti elemzők által készített modell és az implementáció között ne igényeljen transzformációt, vagyis a BPMS modellező és implementációs eszköze ugyanazon a fizikai struktúrán és formátumon tudjon dolgozni. A BPMS-től a folyamat készítői teljes körű szimulációs lehetőséget várnak el, segítségével már a folyamatmodell elkészülte után vizsgálhatók a performanciajellemzők (költségek, futási idők, szűk keresztmetszetek). A szimuláció során olyan paraméterek lehetnek fontosak, mint például az aktivitás szintű futásidők (átlagos idő, szórás), terhelés, erőforrás-kiosztási stratégia, queueing stratégia (LIFO, FIFO, prioritás), illetve tranzíció-végrehajtási valószínűségek, amelyek azt vizsgálják, hogy a folyamat melyik ága milyen valószínűségben hajtódik végre. Ezeken kívül elvárás lehet a multiprocessz szimuláció, a párhuzamosan futó folyamatok egymásra hatásának vizsgálata (erőforrás-versengés analizálása). Bár szimulációval a folyamatimplementációk minősége lényegesen javítható, a valóságban sokszor adódik olyan helyzet, amire nem gondoltunk. Emiatt fontos a BPMS üzletiaktivitás-monitorozási (BAM) funkciója, amely amellett, hogy folyamatos riportokat biztosít a vállalati üzletmenetről, hasznos információkat szolgáltat az üzleti folyamatok utólagos optimalizálásához. A BPMS üzletiaktivitás-monitorozásának alapvetően két funkciót kell támogatnia.
- Meg kell határoznia a KPI-kat (Key Performance Indicator), amelyek mérési pontokat definiálnak egy üzleti folyamaton belül. Az eszköz követi és visszakereshetővé teszi a folyamatok futása során a mérési pontok között eltelt időt és a bekövetkezett üzleti adatváltozásokat. Ezekre az adatokra támaszkodva mérhetővé válnak a futó folyamatok, meghatározhatók az esetleges szűk keresztmetszetek.
- Az eszköznek képesnek kell lennie arra, hogy a folyamatok futása során előállt adatokat (folyamat-futásidők, darabszámok, üzleti adatok) áttöltse a vállalati adattárházba, ahol ezek utólagosan elemezhetők. Az üzletiaktivitás-monitorozás által szolgáltatott adatok alapján az üzleti folyamatok az említett terület által módosíthatók, és mivel a BPMS-ben a modell és az implementáció ugyanarra a fizikai struktúrára van leképezve, a folyamatfejlesztők azonnal reagálhatnak a változásra, vagyis az IT és az üzlet szorosabb kapcsolatba kerül, jobban megértik egymást.
Egységes desktoptámogatás Az üzletifolyamat-kezelő eszközök bevezetésének hátterében sokszor egy egységes desktop kialakításának igénye áll. Ennek segítségével egyszerűsíthetők az üzleti folyamatok, hiszen a felhasználóknak nem több - akár egyszerre tíz, húsz - különböző alkalmazáson kell az üzleti folyamatokat végrehajtaniuk, hanem egy egységes felületen keresztül. Az egységes desktop rendszerint egy vékony klienstechnológián alapuló portál-infrastruktúra, amelyben portletek - önálló életet élő portál oldal részek - valósítják meg a különböző üzleti funkciókat. A portleteknek itt két alapvető típusa létezik - az egyszerű szolgáltatást (SOA) publikáló (pl. adatlistázás, adatmódosítás) és a teljes üzletifolyamatot-megjelenítő (pl. értékesítés, hitelkezelés). A BPMS-eszköz kiválasztásánál fontos szempont tehát, hogy a benne futó üzleti folyamatok megjeleníthetők legyenek egy egységes desktopon, portálfelületen, amihez a JSR168 vagy a WSRP (Web Service Remote Portlet) portlet szabványok valamelyikét kell támogatnia. Ezek a portletek beilleszthetők bármely szabványos portál-infrastruktúrába, így az összes üzleti folyamat egységes felületen, a vállalati portálalkalmazáson keresztül válik elérhetővé a felhasználók számára.
Piacvezető BPMS-eszköz A Gartner, Inc. 2006. júliusi Magic Quadrant for Business Process Management Suites, 2006 felmérésében vezető quadránsba helyezte a BEA AquaLogic™ BPM Suite termékét. A Gartner a vezető szállító kritériumának a tiszta piaci elképzeléseket, erős szakértői hátteret, valamint a vezető szerep megőrzésének képességét tartotta. A BEA AquaLogic™ BPM Suite olyan integrált BPMS-eszköz, amely támogatást ad a teljes folyamat életciklus-kezeléséhez, a szabványok támogatásával (BPEL, XPDL, JSR168, UDDI) pedig egyszerűen illeszthető a vállalati SOA-infrastruktúrába.
| |
Kapcsolódó anyagok |
|
|
|
|
|