A nagyvállalati informatika webes portálrendszerei ma már nem csak az információközlés és a kollaboráció támogatására szolgáló eszközök, hanem fontos szerepet töltenek be a különböző alkalmazások felhasználói felületeinek megvalósításában, illetve a vállalati üzleti folyamatok támogatásában is – mondja Darmai Gábor az Alerant Informatikai Zrt. technológiai igazgatója. – Általános igény napjainkban egy nagyvállalaton belül, hogy a különböző rendszerfunkciókat és üzleti folyamatokat egységes, böngészőben futó portálfelületen keresztül elérhetővé tegyék a vállalat dolgozói (intranet) és ügyfelei, partnerei (internet) számára. Az interneten egyre több és egyre bonyolultabb funkcionalitású önkiszolgáló portál, online bolt jelenik meg, amelyek már nem csak funkcióik számában versenyeznek egymással, hanem azok kezelhetőségében is, vagyis abban, hogy mennyire kényelmes, gyors használni egy-egy funkciót. A hagyományos portálmegoldások ezeket az igényeket csak nehezen tudják kielégíteni, hiszen az alkalmazott úgynevezett vékonykliensalaptechnológia (HTML) korlátozza a kényelmi szolgáltatások megvalósítását. Az egyes gyártók emiatt sokszor egyedi, nem szabványos megoldásokhoz folyamodnak, illetve alkalmazásukat egyéb, korlátozottabb körben támogatott technológiákkal (például ActiveX) egészítik ki. Ezeknek a technológiáknak a legnagyobb hátránya - mivel rendszerint valamilyen kliensoldalon futó kiegészítő komponens jelenlétét feltételezik -, hogy általában csak bizonyos böngészőben vagy csak valamilyen speciális környezetben futnak. Egy vállalat számára ugyanakkor megengedhetetlen például egy online bolt elérhetőségének korlátozása, hiszen potenciális vásárlókat, ügyfeleket
veszíthetnek pusztán azzal a ténnyel, hogy a boltjukat nem érik el mondjuk, a Linux-felhasználók.

Csak semmi komplikáció
A fenti problémák megoldására jött létre az Ajax webfejlesztési technika, amely egyszerűen illeszthető a hagyományos MVC- (Model View Control ler) elven működő portálrendszerekbe, és lehetővé teszi kényelmes, egyszerűen használható webfelületek hatékony megvalósítását. Mivel az Ajax csak JavaScript támogatást igényel a böngészőtől, az így elkészült portálok a lehető legszélesebb körben támogatottak. Használatával kialakíthatók olyan nagyvállalati üzleti folyamatok végrehajtását támogató intranetportálok is, amelyek a dolgozók számára biztosítják a back-office és front-office folyamatok gyors és hatékony végrehajtását, az IT számára pedig lehetővé teszik az üzemeltetési költségek csökkentését. Hiszen kliensoldalon az így kialakított rendszer továbbra is csak egy böngésző alkalmazást igényel.

Mi is az Ajax?
A Wikipédia rövid meghatározása szerint: "Az Ajax (Asynchronous JavaScript and XML) egy webfejlesztési technika interaktív webalkalmazások létrehozására." Egy új webalkalmazás fejlesztési paradigma, aminek az alapötlete, hogy az internetes megoldásoknál olyan browser alapú alkalmazásokat használjunk, amelyek a felhasználói élmény tekintetében hasonlók a már jól megszokott és elveit tekintve kiérlelt desktop (Windows) alkalmazásokhoz - tudtuk meg Nyiri Imrétől.

Az Ajax működési modellje
Megnézve néhány Ajax webalkalmazást, bizonyára sokan elcsodálkoznak, hogy egy alapvetően kérés/válasz elvre épülő, az eredmény HTML-lap állandó újratöltésére tervezett technológiában hogyan lehetséges mindez? A web eddig úgy működött, mintha egy windowsos alkalmazásban minden gombnyomásra vagy egérkattintásra letöröltük volna az egész képernyőt, majd újra megjelenítettük volna azt. Az Ajax ötlete, hogy ezentúl ne töltsük le újra a már a böngészőben lévő lapot, hanem annak mindig csak egy kis, valamilyen szempontból összetartozó részét változtassuk meg. Az a csodálatos, hogy a mai böngészők mindegyike alkalmas W3C DOM (Document Object Model) objektumok JavaScriptből való kezelésére, ahol is minden HTML-tag programozható objektumként jelenik meg. A W3C DOM kombinálva a CSS-sel és a HTML-ben régóta meglévő eseménykezelési mechanizmussal technikailag lehetővé teszi, hogy teljesen uraljuk a böngésző grafikus felületét.

Mi kell még?
Az eddig említett eszközök képesek a böngésző belsejében bármit megcsinálni, de van még legalább két komoly hiányzó láncszem: egyrészt a weblapok állapotát, így a külalakját, a pozíciókat, az üzleti adatelemeket tárolni szeretnénk a szerveren. Másrészt a JavaScript a böngészőn kívüli világ (például adatbázisok elérése) kezelésére lényegében alkalmatlan, ezért a kód ezen részét, valamint az üzleti logikát a szerveroldalon kell implementálni. Egy kérés/válasz módszert is ki kell dolgoznunk a célból, hogy a JavaScript igénybe vehesse ezeket a szerverszolgáltatásokat.
Megoldásként létezik egy XMLHttp Request nevű JavaScript osztály, amelyet a szerverekkel való kommunikációhoz terveztek. Ennek segítségével a böngészők olyan aszinkron kérést készítenek elő, amely megmondja a kiszolgáló szerver URL-jét, a visszahívandó JavaScript callback függvény nevét, valamint azokat a további paramétereket, amelyek a szerveroldali számítások inputját adják, így például a weblap feldolgozandó részét, valamint az esemény jellemzőit. Amíg az aszinkron kérést a szerver elkezdi feldolgozni, a böngészőben tovább lehet dolgozni. Utóbbi fi gyeli a szerver válaszát, s eljuttatja azt az XMLHttp objektumhoz. Fontos megérteni, hogy a meghívott szerverszolgáltatás (lehet például Java servlet, php, aspx-lap) szerepe az, hogy a hiányzó láncszem feladatát ellássa, azaz minden klienshívás után a szerveroldalon aktualizálja a böngésző állapotát. A szerver ezenkívül lehetővé teszi az üzleti logika elvégzését is, ennek során a W3C DOM és JavaScript technológiával frissítendő weboldal részlethez kötődő HTMLrészlet kerül vissza az XMLHttp objektumhoz.

A JavaScript és a szerverszolgáltatás között a kérés/válasz lebonyolítására az XML és a JSON formátumok az általánosan használtak.


Ajax a gyakorlatban
Természetesen akkor fogjuk legkönnyebben megérteni az Ajax-technológia nyújtotta felhasználói élményt, ha kipróbálunk néhányat.

Google Suggest: ez egyetlen "autocomplete" beviteli mező, amely az
eddig begépelt karakterekre illeszkedő ötleteket ad a lehetséges keresési kifejezések folyamatos megjelenítésével. (http://www.google.hu/webhp?complete=1&hl=en)

Gmail: olyan browseres kliens, amely működését tekintve egy hagyományos vastag levelező programhoz hasonlatos. (http://gmail.com)

Google Maps: nézzük meg ezt a térképkeretrendszert, önmagáért beszél! (http://maps.google.com).