- Ezek az alkalmazásszerverek nemcsak leveszik a fejlesztők válláról az olyan alapvető szolgáltatások elkészítésének terhét, mint a tranzakciókezelés, adatbáziselérés, objektumperzisztencia, felhasználói munkamenet- és jogosultságkezelés, hanem - mint a BEA Workshop - fejlesztő keretrendszereket biztosítanak, így a Java kód írásának jelentős részét feleslegessé teszik.
- A JEE-alkalmazások készítésekor nagymennyiségű szabványt és konvenciót kell betartani. Az integrált fejlesztőeszköz az adott alkalmazásszerverre optimalizáltan előállítja a szükséges leíró állományokat és a generálható kódrészleteket.
- Nagy számú kész komponens és kiegészítő szolgáltatás, a legmodernebb technológiák (pl. WebService, AJAX) állnak már rendelkezésre. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztőkörnyezet széles körűen támogassa ezeket.
- A gyártók teljes mértékben támogatják a nyílt forráskódú világban születő alkalmazáskomponensek és -technológiák használatát.
- Az alkalmazások fejlesztése során a szerver elemzi az erőforrások megfelelő kihasználását (memória, processzor).
- Az alkalmazásszervert működtető Java virtuális gépeknek megjelentek a szerveralkalmazásokra optimalizált verziói. A BEA JRockit például tartalmaz egy eszközcsaládot (JRockit Mission Control), mellyel folyamatosan megfigyelhető a virtuális gép, tetszőleges pillanatfelvételek készíthetők a belső állapotokról, s ezek utólag elemezhetők a Java Runtime Analyzerrel.
Ezek az alkalmazásszerverek nagymértékben önhangolóak, illetve olyan eszközöket mellékelnek hozzájuk, amelyekkel az aktuális üzemeltetési konfiguráció tesztelhető, vagy automatikusan javítható. A BEA Guardian például ismeri a BEA termékeit, és javaslatokat tesz a megfelelő beállításra a konfiguráció elemzése után, jelzi az ismert, jellemző hibákat.
- Korábban problémát jelentett az alkalmazások új verzióinak szolgáltatáskiesése a telepítés ideje alatt. A BEA ezt a problémát az un. „side-by-side” módszerrel oldotta meg. Ez lehetővé teszi, hogy a régi verziót használók zavartalanul folytassák a munkát, míg az új telepítés befejeződik.

A fentiek ellenére sok esetben a választás nem a professzionális alkalmazásszerver környezetre esik – fűzi hozzá Ertner Iván Péter. Ennek oka a bevált (és elavult technológiával dolgozó) beszállítók idegenkedésén felül az üzemeltetési költségektől való félelem. Lássuk, hogyan támogatják az alkalmazásszerverek a költséghatékony alkalmazásüzemeltetést.
Egy alkalmazásszerver példányban (illetve egy klaszter párban) nem egy alkalmazást futtatunk, hanem azok csoportjait, így alkalmazásfarmot hozunk létre. Ebben a környezetben azok az alkalmazások, amelyek különböző időpontokban igényelnek jelentős erőforrásokat, optimálisan használják ki azokat. A BEA WebLogic alkalmazásszerverében minimálisra csökkent az alkalmazásszerver újraindításához szükséges konfigurációs változtatások száma, így a folyamatos működés garantált.
Több elemből álló szerverfarmok esetén a hardverelemek maximális kihasználásának lehetséges módja a virtualizáció. Ekkor a hardver (és operációs rendszer) környezetben elkülönült virtuális gépekben futtatunk alkalmazásszervereket, amelyek számára úgy tűnik, önálló operációs rendszerben üzemelnek. A megoldás előnye, hogy az egyes alkalmazásszerver példányokat könnyedén tudjuk mozgatni a gépek között a terhelés függvényében, ezáltal minden elemet a maximálishoz közelítve használhatunk ki. Sőt a BEA WebLogic alkalmazásszerver Virtual Edition verziója tartalmazza a virtualizációhoz szükséges szoftverelemeket, így önállóan is alkalmas virtuális környezetek kialakítására külön szoftverréteg nélkül is.

Összefoglalva elmondható, hogy a fejlesztés széles körű támogatottsága és az üzemeltetés költségcsökkentő technikái révén az alkalmazások megfelelő környezetben való fejlesztése és üzemeltetése jelentős költségcsökkenést eredményezhet.