Néhány évvel ezelőtt a Java nyelvről még azt gondolták, hogy - lassúsága miatt - kis válaszidőt és nagy tranzakciószámot igénylő rendszerek - például távközlési szolgáltatások, kapcsolási logikák - kiépítésére nem alkalmas. A vezető Javainfrastruktúra- (BEA, IBM, Oracle, Sun), illetve a nagy távközlésirendszer-szállítók (Ericsson) elmúlt években végzett jelentős fejlesztéseinek köszönhetően ma már azonban nem kérdés, hogy a Java nyelv nemcsak a "hagyományos" IT-üzleti alkalmazások, hanem új generációs telekommunikációs hálózatok (next generation network) szolgáltatásainak megvalósítására is kiválóan alkalmas – mondja Darmai Gábor , az Alerant BEA disztribúciós igazgatója.

A Java nyelv szerepét ezen a területen tovább erősíti az egyre fontosabbá váló IP alapú kommunikációs technológia (IMS - IP Multimedia Subsystem), illetve az IP- és a távközlési hálózatok konvergenciája, hiszen a Java hagyományosan az IP alapú webalkalmazások fejlesztésében erős eszköz.

Távközlési igények
A telekommunikációs szolgáltatások létrehozásakor a legfontosabb szempont a gyorsaság és az alacsony válaszidő. Javakörnyezetben a gyorsaságot és az alacsony válaszidőt speciális Java virtuális gépek biztosítják, mint például a BEA Systems WebLogic RealTime eszköze. Ez olyan fejlesztési és futtatókörnyezet, amely garantált válaszidőt biztosítva képes futtatni Java alkalmazásokat.
A telekommunikációs alkalmazások esetén további fontos szempont a hálózati eszközök egyszerű, szabványos elérése. Az erre vonatkozó szabvány a Parlay programozói interfész (API), amelyet olyan vezető szállítók támogatnak, mint például az Ericsson. A Parlay rendkívüli mértékben leegyszerűsíti a különböző hálózati eszközök (HLR, MSC) és protokollok (SS7, SMTP, SIP) elérését, lehetővé téve a szolgáltatási logikák (például hívásátirányítás, konferenciahívás, click-todial, find-me-follow-me) gyors és hatékony megvalósítását, valamint a különböző erőforrásokat igénylő alkalmazások kombinálását.
Az egyetlen szállítótól való függés (vendor lock in) elkerülése érdekében érdemes ragaszkodni a nemzetközi szabványok által is támogatott, a piacon sokak által elfogadott megoldásokhoz. A szállítóspecifikus megoldások általában mind a hardver, mind a szoftver vonatkozásában drágább megoldást jelentenek, magasabb üzemeltetési és fejlesztési költségekkel járnak.

J2EE, JAIN SLEE
A szolgáltatási logika meghatározása valamilyen programozási modell szerint történik, ennek távközlési területen jelenleg két elfogadott, Java alapú szabványa van: JEE (Java Enterprise Edition) és a JAIN SLEE (Service Logic Execution Environment). E szabványok mindegyike támogatja a telekommunikációs szolgáltatások felépítésében alapvetően fontos eseményvezérelt programozási modellt, azonban a JEE technológia használata előnyösebb annak elterjedtsége és széles körű támogatottsága miatt.

Az Ericsson és BEA
Az Ericsson új generációs hálózatokra kifejesztett szabványos, Parlay alapú szolgáltatás fejlesztési platformja, az Ericsson Network Resource Gateway a telekommunikációs szektorban legelterjedtebb BEA WebLogic JEE alkalmazásszervert használja a szolgáltatás logika futtatására.