Más cégekhez hasonlóan, a BEA is különféle stációkon haladt át technológiájának evolúciós fejlődésében, mire eljutott a ma legkorszerűbbnek tartott megoldásokig. A kezdet a J2EE technológiák implementációja volt, aztán a különféle szabványokra összpontosított, ma pedig már az általános ágazati szabványnak számító SOA (Service Oriented Architecture) alapú fejlesztések minél teljesebb körű kiszolgálásánál tart, azaz - monolit alkalmazások helyett - egyedi szolgáltatások és azok publikálásán alapuló alkalmazásépítés került a középpontba. Ez azt is jelenti, hogy az alkalmazásokat másképp kell tervezni, implementálni, és ehhez más eszközök szükségesek. Az innovációnak az is lényege, hogy ezek a Java-eszközök megbízhatóan működjenek - magyarázza Ertner Iván Péter, a BEA-termékek értékesítésével és implementációjával foglalkozó Alerant Informatikai Rt. vezető szakértője.

Az egész folyamat lényeges eleme a megbízhatóság. Olyan alkalmazásszervereket és platformokat kell kifejleszteni, amelyek képesek saját maguk felügyeletére, hiba esetén automatikusan újraindulnak. A szolgáltatások is több helyre vannak elosztva, így az egyik rendszer leállása esetén a másikba telepített szolgáltatás át tudja venni a szerepet - a lényeg tehát az üzemeltethetőségen és a méretezhetőségen van.
Ezek az úgynevezett liquid computing számítóhálózati koncepción alapuló környezetek az üzleti igény igen gyors változásaira is képesek reagálni, és sikeresen kezelik az olyan kérdéseket, mint a szerverfarmok tömeges adminisztrációja, a párhuzamosság - azaz amikor több adminisztrátor különböző időpontokban felügyeli ugyanazt a kiszolgálót -, az auditálás mikéntje vagy a sebesség növelése. A családi ezüst
A BEA liquid computing koncepciójának központi eleme - a WebLogic szervereken felül - a vállalati szolgáltatások menedzsmentjét végző QuickSilver, ami egyben az Enterprise Service Bus következő nemzedékének is a lelke. Mit is jelent ez?
Eddig a cégeknél megjelenő szolgáltatásokat nehéz volt felmérni és karbantartani, nehéz volt meghatározni működési helyüket, illetve, hogy miként kell meghívni őket, mit valósítanak meg, stb. Különösen akkor vált problematikussá a dolog, amikor a meglévő szolgáltatásokra is további, az előbbiektől függő szolgáltatások épültek; ráadásul ezeket egy nagy szervezetnél - banknál, távközlési cégnél - több partner is szállíthatta. Az architektúrában is megjelenhettek olyan elemek, amelyek már készen kerültek a szervezethez - például egy windowsos szerveren működő alkalmazás Java-környezetben -, és "kilógtak" ebből a körből.
A QuickSilver a vállalati infrastruktúra központi eszközeként felügyeli az összes szolgáltatást, rajta keresztül hívják meg azokat, mivel tudja, hogy ezek a szolgáltatások hol találhatók a vállalat - esetleg igen bonyolult - informatikai környezetében, illetve milyen paraméterekkel kell hívni őket.
Ezzel az eddigi point-to-point integrációt felváltja az összetartó alkalmazásintegráció. Lényege, hogy az alkalmazások egy központi szolgáltatási csomóponthoz kapcsolódnak, és ez intézi a kérések megfelelő szolgáltatóhoz irányítását és az üzenetek szükséges konverzióit. Az egyes alkalmazásoknak nem kell törődniük az üzenetek irányításával és a konverziók elvégzésével, ha a hívó nem olyan formában adja meg a paramétereket, mint ahogy a szolgáltatás várja.
A QuickSilver segítségével egyébként más szállítótól származó alkalmazások együttműködése is problémamentessé tehető. A publikált szolgáltatásokról az azt használó alkalmazásnak nem kell tudnia, hogy az milyen platformon működik, vagy ki és milyen technológiával készítette.

Rendezett fejlesztés
A szolgáltatások változása ugyanakkor nem befolyásolja az azokat használó alkalmazásokat; a vállalat gyorsabban tud reagálni az egyes változásokra, miközben állandóak az alkalmazások. Ez az elrendezés a szolgáltatás alapú infrastruktúrák sokkal hatékonyabb létrehozását, illetve egy ponton történő menedzsmentjét, monitorozását, auditálását és fejlesztését teszi lehetővé.
Olyan, szolgáltatás alapú vállalat jöhet létre, ahol adottak a feltételei az üzleti logika rendezett fejlesztésének, megosztásának és összegyűjtésének. A központi infrastruktúrában egy helyen jelenik meg minden szolgáltatás és kész üzleti logika, így elkerülhető az átfedő szolgáltatások, komponensek fejlesztése, illetve igen egyszerűvé válik az új felületek, magasabb szintű szolgáltatások bevezetése. A cél mindig az, hogy jelentősen csökkenjen az alkalmazások komplexitása, valamint fejlesztésük költsége és ideje.

Mártonffy Attila


A JOBB FELSŐ SAROKBAN
Az elmúlt években 1 milliárd dolláros bevételt elért BEA innovációs készségét a Gartner is elismerte: a piackutató cég bűvös négyzeteiben az amerikai szoftverház négy területen is a jobb felső térnegyedben - a vezetők között - foglal helyet; ez a négy terület: az alkalmazásszerverek, az integrációs eszközök, a portálok, valamint az alkalmazásplatformok