Napjaink üzleti élete rendkívüli módon felgyorsult; míg például néhány évvel ezelőtt egy banki tranzakció napokig tartott, addig ma percek alatt lebonyolódik - érzékelteti a gyors ütemű változásokat Németh László, az Alerant Rt. technológiai igazgatója. Az ügyfelek sokkal rövidebb átfutású szolgáltatásokat igényelnek, de elvárják azt is, hogy a szállítók a korábbiaknál gyorsabban reagáljanak megkereséseikre. Ez viszont megköveteli, hogy a vállalatok megfelelő informatikai rendszert építsenek ki az igények kielégítésének elősegítésére. A kód újrahasznosítása
Régi, nagy álom a szoftverfejlesztésben a kód újrafelhasználása. Nem is olyan régen ez még elsősorban a szállítói oldal célja volt. Mindenki szeretett volna úgy fejleszteni, hogy amit egyszer egy helyen megcsinált, azt a másik helyen is fel tudja használni - ezzel időt és pénzt lehet megtakarítani a projektek kivitelezésében. Mindezt jól példázza, hogy az alkalmazásfejlesztés helyett gyakran használták a "testreszabás" kifejezést. A testreszabás általában úgy történik, hogy a meglévő kisebb-nagyobb szoftverkomponenseket a megrendelő igényeihez igazítják.

Az új üzleti szolgáltatások bevezetésére rendelkezésre álló idők lerövidülésével azonban most már a megrendelők érdeke egy olyan környezet, ahol valóban újra fel lehet használni a kódot.
A megoldást olyan egységes platform bevezetése jelentheti, amely egyrészt infrastrukturális szolgáltatásokat (például felhasználó-, tranzakció- és jogosultságkezelést) nyújt, így szoftverfejlesztés közben már nem kell ezekre az elemekre gondolni, másrészt az elkészült üzleti logikákat be lehet "csomagolni" újrafelhasználható egységekbe. Fontos az is, hogy a rendszer megfelelő rétegzettséggel épüljön fel, hiszen ha mindent egy rétegben valósítunk meg, akkor az mozdíthatatlan lesz: nem lehet sem csatlakozni hozzá, sem rendesen módosítani, továbbfejleszteni – mutat rá Németh László. Ezért a korszerű nagyvállalati fejlesztésekben három vagy több réteget alakítanak ki. Ezeknek egymásra kell épülniük, jól definiált interfészekkel kell rendelkezniük.

Fejlesztés és integráció
Ma már integráció nélkül nincs fejlesztés. Majd' minden területre létezik egy core modul, azaz elemi szolgáltatásokat megvalósító szoftver. Ezeket az elemeket - akár újabbak, akár öröklöttek - fel kell tudni használni bármilyen új szolgáltatás fejlesztésében - például ugyanazt a számlavezető rendszert kell tudni használni új banki csatorna létrehozása után is. Szükség van tehát alkalmazásintegrációs rétegre. Efölött helyezkedik el egy egyedi komponenseket tartalmazó réteg; az egyedi komponensek feladata az üzleti funkciók egységesítése, azaz az üzleti logika megvalósítása.

A rétegezett alkalmazások minden szinten újrafelhasználható elemeket tartalmaznak. Többrétegű infrastruktúrák kialakításához jó eszköz lehet a J2EE, a nagyvállalati Java platform. Ezt eredetileg szerveralkalmazások fejlesztéséhez találták ki, méghozzá úgy, hogy az alkalmazáslogika központi helyen működik, a webes felületű felhasználói munkaállomásokon - vékony klienseken - pedig csak az információk megjelenítését és a felhasználói interakciókat végzik. A J2EE környezetet azonban továbbfejlesztették: a szállítók létrehoztak benne olyan Javaalkalmazásokat is, amelyek jól támogatják a réteges felépítést. Ez a rendszer az application platform suite (APS), amelyben a kész technológiai elemeket tartalmazó alkalmazáskiszolgáló mellett van a régi alkalmazások rugalmas elérését lehetővé tevő alkalmazásintegrációs eszköz, folyamatmotor, információkezelést szolgáló portál és egységes fejlesztőfelület.
Mindennek jóvoltából egy projektben nem a technológiai részletekre kell összpontosítani, hanem az üzleti igények kielégítése kerülhet előtérbe.
Miután az APS által biztosított környezetben újrafelhasználható elemek is vannak, számottevően csökkenthető az új szolgáltatások előállításának a költsége - csak az alap-infrastruktúra kiépítése kerül ugyanakkora összegbe. Ha viszont már megvan az infrastruktúra, az egyes szolgáltatások hozzáadása egyre kevesebbe kerül, mert egyre több, többször is felhasználható elem lesz készen.

Mártonffy Attila